Most a hosszas várakozás témakörét járom körül. A várakozással kapcsolatban ugyebár két kérdés vetődik fel egyből:
-MEDDIG kell még várnom? Erre a kérdésre nem kapunk választ ebben a posztban.
-MIT csináljak várakozás közben? Talán erre a kérdésre sem kapunk választ, de azért megpróbálom összeszedni a lehetőségeket.
A várakozást főleg szabad perceinkben éljük meg teherként, ezért kapásból két lehetőség adódik: vagy csökkentenünk kell a szabad perceink számát, vagy valamilyen új tevékenységgel minél jobban be kell tábláznunk azokat.
A szabad percek számát könnyen csökkenthetjük, ha hivatalos munkaóráink számát növeljük. Vagyis első lépésben váljunk nyugodtan sztahanovistává. Ha valakinek ez nehézségekbe ütközik (öööö... hány százalék is a munkanélküliség Magyarországon?), esetleg érzelmileg nem képes rá*, még mindig elmehet önkéntesnek.
Ha akar. Ha nem, akkor is számtalan opció közül választhat. Egy a lényeg: ne ad hoc üssük el az időnket, hanem vessük bele magunkat valamibe minél jobban. Itt van például a párkapcsolat kérdése. A meddőség minden párkapcsolatot megvisel, gondoljunk akár csak a szexuális részére a dolognak, ezért biztos, hogy van magénéletünkön mit javítani. A lehetőségek száma végtelen, fontos azonban, hogy együtt űzhető, sok beszélgetéssel, élménnyel és nevetéssel járó tevékenységet szemeljünk ki közösen. Persze úgy is dönthetünk, hogy párkapcsolatunkat éppen eléggé megviselte már maga a meddőség is, semmi szükség rá, hogy amatőr módon még jobban belebarmoljunk.
Ebben az esetben magányos módon kell minél jobban elfoglalnunk magunkat. Valószínűleg tévúton járunk, ha a várakozás hónapjaiban beregisztrálunk a fontosabb baba-mama blogok mindegyikére, illetve csokorba gyűjtjük magunk körül a meddő barátnőket. Vegyük sorba, milyen hatékonyabb, hasznosabb, vagy pusztán élvezetesebb ötletek jutnak még eszünkbe!
Sport
Tanulás. Ez már jobb egy fokkal. Viszont a tanulás sok stresszel jár (vizsgák, tandíj, utazás), és, mint tudjuk, a sok stressz nem kedvez a termékenységnek.
Dönthetünk úgy, hogy rendbetesszük életünket: feloldjuk szorongásainkat, elindulunk/továbbhaladunk az önismeret útján, megtanulunk meditálni, jógázni, reikizni, elmélyedünk a természetgyógyászat rejtelmeiben. Ha szerencsénk van, a végére nem fogunk úgy kinézni, mint egy iszonyatosan leszedált meddő nő, és nem hagy el bennünket társunk (nem a meddőség, hanem a becsavarodottság miatt), mert ha igen, akkor lesz igazán nehezített a teherbeesésünk.
Sokat segíthet, ha minél jobban kiéljük gondoskodási ösztöneinket. Például naponta többfogásos vacsorával kényeztethetjük párunkat. Fontos, hogy ezen a téren se essünk túlzásokba, mert hamarosan szocreál családmodellben érezhetjük magunkat, és meggyűlöljük 120 kilós, este 7-kor hortobágyi húsos palacsintát és diós patkót követelő választottunkat.
Gondoskodhatunk ehelyett egy kisállatról akár. Szerezzünk be egy kutyát/macskát. Ha már van macskánk/kutyánk, vele is egyeztessünk.**** Mint tudjuk, minden tipikus meddő nő rendelkezik háziállattal.
Az igazat megvallva akármit is csinálunk, felkeléstől lefekvésig ÚGYIS folyamatosan eszünkbe fog jutni a saját meddőségünk. A legegyszerűbb megoldás az, ha nem kapálódzunk mindenáron a gondolataink ellen. Hanem mondjuk kiírjuk magunkból az egészet egy blogban.
*lusta
**munkahét
***alvás
****Négylábú társaink mérsékelten kompatibilisek egy csecsemővel, ezért ezt a megoldást nagyon alaposan fontoljuk meg, illetve csak nagyon reménytelen helyzetben alkalmazzuk.
Nem is tudod, mennyi várakozás...egyik vizsgálatra, aztán az eredményre, aztán a dokira, a következő kontrollra, közben folyamatosan bizakodni, talán ebben a hónapban mégis sikerül...És ha nem, akkor kezdesz mindent előre, mert nem tudod elfogadni, hogy neked nem sikerül...
VálaszTörlés(könyvek megérkeztek, ma dokira várakozás közben a Baby blues felét el is olvastam)
VálaszTörlésÖrülök, hogy olvasod a könyvet, és hogy jók az eredményeid! Most akkor spontán próbálkoztok?
VálaszTörlésIgen, tulajdonképpen amíg várjuk a májusi lombikot, addig igen, Bár kicsi az esély a férjem problémái miatt a spontán babára, de ugye volt már egy...Ha mégsem, akkor májusban következik a 3.lombik
VálaszTörlésHát, úgy látom, izgalmakban bővelkedni fog a tavasz. Ha Te benne vagy, hogy kismama-blogot írjunk, akkor én is :))
VálaszTörlésA könyv hogy tetszik?
Írjunk :))
VálaszTörlésA könyv tetszik, hol sírok, hol nevetek rajta. Az első résszel végeztem.