Ilyen gondolataim voltak nekem nem is olyan régen. Aztán, mintegy mellékesen, hiszen a matracon nem akartam problémázni, vetettem egy pillantást a Baba-Expón a kókuszmatracokra is: kemény volt, lapos* és durva, a mezei kókuszháncsot préselték és ragasztották össze valamivel, amiről nem tudom, hogy mi, de biztos nem organikus, és az egész bevonva a legolcsóbb, sárga alapon sárga kacsás vagy bugyikék alapon barna macis textillel, hétezerért.
Hazafelé a gyerek apjával jól lehordtuk egymásnak a kókuszmatracot, azért a mi magzatunk ennél jóval jobbat érdemel, nem priccsen akarjuk altatni, és különben is, egyszer rápisil, berothad az egész, vagy allergiát kap, szóval ilyet tuti nem veszünk.
Szerencsére közeledett az ikeás kirándulásunk. A honlapon rengeteg jó babamatracot találtam, nem is drágán, az a lényeg, hogy szivacs legyen, azt ki lehet mosni, ha rápisil, a rugóstól idegenkedem a saját ágyamban is, na meg azért az Ikea nyilván minőségi, bevizsgált cuccokat árul, szépen megnézzük mindet, és a legszebbet megvesszük, maximum egy tizes, matrac letudva.
Aztán valahogy egyik matrac se tetszett. Az olcsóbb olyan volt, mintha tojástartó lenne, vékony, gyenge és dudoros, a drágább meg csak egy sima szivacs sima pamuttal bevonva. Mint F. megjegyezte, még az se biztos, hogy 100% pamut, mert nagyon örült, hogy végre ő is megjegyezhet valamit. Azért a mi kislányunk mégse egy ilyenen aludjon már, különben is, rápisil, és kinek lesz kedve éjszaka a kádban öblögetni a matracot, utána meg két nap, mire megszárad. Minőségi matracra van szükségünk.
Pár nappal később elmentünk a Cardóba. Rögtön meg is tetszett az egyik, minőségi, szép, oldalt szellőzőrendszerrel, nedvességtaszító huzattal, csak egy kicsit drága volt, 35 ezer forint. Na most én abszolút nem vagyok az a típus, aki bármit is megvon magától vagy szeretteitől**, de ezt mégis sokallottam. Ha belegondolok, a saját matracunk volt 60, tíz év garanciával, oké, biztos erre is van tíz év garancia, de sehogy sem tudtam elképzelni tízéves Lenkénket 60*120 centin kuporogni, szóval kiválasztottunk egy másik nagyon szuper matracot. Sima, tömör, speciális habszivacs, légáteresztő és vízhatlan huzattal, körbe duplán cipzáras, 14-ért, a hülyének is megéri. Legfeljebb majd mindenkinek azt hazudjuk, hogy háromezer volt. És különben is, erre legalább nem kell matracvédő lepedőt venni, úgyhogy spóroltunk háromezret, de ha úgy vesszük, hogy a matracvédő lepedő öt, akkor máris ötöt spórultunk. Viszont a gyerek hátgerince nekünk megér ennyit. Úgyhogy meg is rendeljük, nem most, majd, de megrendeljük, és pont.
Itthon azért csak utánanéztem alaposabban a szivacsmatracoknak. Kiderült, hogy a csúcs a Träumeland, Alvi vagy a Zöllner, ezek mindegyike úgy néz ki, hogy különféle szivacsok vannak összeszerkesztve, kívül általában fehérek, belül színesek, mindenféle extrával, úgymint pontspecifikáció, antistressz rendszer, kiváló CO2 áteresztés, fresh&dry és csecsemő-tipegő és téli-nyári oldal, profi huzat gyapjúval vagy teflonnal, megerősített szélek, hogy be ne akadjon a baba lába, ezt nem értem, de mindegy, szóval mind más volt egy kicsit, de mind nagyon tetszett, és ettől fogva én is szép, színes, drága matracot akartam. Merthogy sajnos az is kiderült, hogy ezek ára vagy 80 eurónál kezdődik.
Aztán villámgyorsan az is kiderült, hogy ezeket a matracokat reklámkatalógusokba fotózzák, és ilyenkor ugye muszáj kibontani a csomagolásukat, kicsit néha be is piszkolódik a huzatuk, ezért aztán matrac-dealerekhez kerülnek, akikkel tele a magyar web, és akik nagyon olcsón próbálják elpasszolni ezeket, na kinek? Akire rá lehet sózni egy szivacsmatracot háromezernél többért. Mosni pedig úgyis mindent kimosok azonnal, ami a lakásba kerül, kölyökmacskától kezdve edényfogó kesztyűn át egészen a fehérneműs fiók dísz-béléséig, tehát semmiképpen nem maradhat ki a sorból a gyerekmatrac huzata sem.
Ezután már csak fel kellett vennem a kapcsolatot néhány üzérrel, kiokosítani őket, hogy mi a különbség a basic, a komfort és a lux kategóriák között, gondosan ügyelve arra, hogy a friss információt ne használják árfelhajtásra, aztán vártam egy hetet, majd még egyet, átutaltam 9 ezer forintot, és most, ha minden igaz, úton van felénk a mi Zöllner Pantafelx Plus-unk. Mindketten borzasztó izgatottan várjuk az érkezését, bár érdekes, F. ezt meglehetősen jól palástolja.
*Nyilván egy matrac természetéből adódóan lapos, na de ez a vártnál laposabb volt.
**Pláne magától.
(Kép innen: http://www.babyland-online.com/Bettausstattung/Matratzen/Zoellner-2010-Babymatratze-Pantaflex-Plus-70/140cm)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése