A 32-ik terhességi héthez kellett érnem, hogy megtudjam: az SZTK-s ultrahang-gépen is van 4D. Csak éppen nem szoktak rá átkapcsolni, kivéve, ha olyan harmonikusan fejlődő, kedves kis magzatot látnak, mint az enyém.
Minden jel arra mutat, hogy Lenke már nagyon unja a folyamatos zargatást: tegnap egyik kezét az arca, másikat a (hosszú) lábai közé tette, s a szülői, sőt nagyszülői érdeklődésnek csak annyi teret hagyott, amennyi egészségi állapotának feltérképezését lehetővé tette. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy nagyon készült a tegnapi napra. Amióta nem láttam, 1950 grammra hízott, lassan elérve tulajdon anyja születési súlyát, és minden adatát ismételten tankönyi értékre húzta: számított és mért terhességi kora egyformán 32+0 volt, kivéve a combját, ami 32+5.
A lepényfeljebb vándorolt, és még nem érik. Nem is tudom, hogy csináltam, hogy ilyen unalmas és stresszmentes lett a terhességem. Még az a szerencse, hogy találok én magamtól idegeskednivalót, ha arról van szó.
Örülök, hogy jól vagytok és szépen fejlődik Lenkétek :-)
VálaszTörlésBocsi, hogy még nem írtam, de "lerobbantam" így most szünetelek egy ideig - részletek (remélem) hamarosan a blogon.
Addig is puszi Nektek!